"Kül- és biztonságpolitika napjainkban a
magyar-szlovák-ukrán hármashatár mentén"

  • Katasztrófavédelem/terrortámadás
  • Járványügy/fertőzőbetegségek
  • Schengeni határzóna bevezetése


  • Katasztrófavédelem/terrortámadás

    A katasztrófa egy nagy gyűjtőfogalom, melybe a természeti és az ember okozta katasztrófák egyaránt beletartoznak.
    A természeti katasztrófák tekintetében kiemelt jelentőségű az ár- és belvíz problematikája, de emellett potenciális veszélyforrásként jelennek meg az erdők is, ahonnan a tűz országhatárt nem ismerve pillanatok alatt tovaterjed.
    Hazánk veszélyeztetettségét illetően fontos odafigyelni Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is, hiszen ennek a megyének számos területe ár- és belvízveszélynek van kitéve. Ezen tényezők mellett sajnálatos módon a különböző vegyi veszélyforrások is jelen vannak, melyek a szállítással, közlekedéssel hozhatók összefüggésbe.

    A hármashatármenti kapcsolatok tekintetében pozitívumként könyvelhető el a három ország kapcsolatának nyitottabbá válása az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményeként.
    A magyar-szlovák kapcsolatok szempontjából kiemelendő a 2005. március 2. és 3-án Miskolcon megrendezett "Polgári Védelmi Világnap" (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Kassai Kerületi Hivatal együttműködési megállapodása alapján), melyen a szlovák fél is képviseltette magát.
    Nagy jelentőségű esemény volt a 2005. júniusában megrendezett Kassa Nemzetközi és Munkaműhely Gyakorlat, melynek központi momentumát a terrortámadás képviselte.

    A rendezvény érdekessége, hogy Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna mellett a NATO tagországok megfigyelői is jelen voltak. Komoly szervezettséget, együttműködést és gyors reakciókészséget igénylő összetett gyakorlatokkal reprezentálták az ár- és belvíz, valamint egy esetleges terrortámadás esetén szükséges teendőket.
    A gyakorlat során bizonyosságot nyert, hogy a hatékony munka alapfeltétele a szervezett együttműködés, összefogás, a gyors reagálás és fellépés.

    Nagy előrelépést jelent az árvízvédelem területén megkezdődött magyar-szlovák-ukrán együttműködés (kishatármenti találkozók, nemzetközi értekezletek, vegyes bizottsági ülések).
    A közös tevékenység, együttműködés során körvonalazódott, hogy a résztvevők milyen erővel, eszközzel tudnak hozzájárulni a hatékony működéshez.
    Az Európai Uniós csatlakozás is nagymértékben elősegítette az árvízvédelem területén szükséges tevékenységek összehangolását, hiszen a biztonságvédelem stratégiája meghatározott, ahol kiemelt szerep jut az úgynevezett hármas metódusnak (megelőzés, végrehajtás, kárfelszámolás).

    A terrorcselekményekhez kötődően jelentős szerepet kapnak azok a biztonságvédelmi eszközök, amelyek elengedhetetlenül fontosnak bizonyulnak ilyen tevékenységek észlelése esetén.
    Magyarországon ennek érdekében egy tervrendszer került bevezetésre, melynek keretében kidolgozásra került egy egységes cselekvési sorrend, együttműködési stratégia, valamint a veszélyeztetettségi szintek, fokozatok jelölése (az ABC kezdőbetűi).
    A kialakított együttműködési stratégia tulajdonképpen az Európai Unión belüli egységet, gondolatiságot szimbolizálja.
    A sikeres és hatékony munka egyik legfontosabb eszköze és legmeghatározóbb feltétele az információ áramlása és biztosítása, amely egyben a terrorelhárítás alapját képviseli.

    Járványügy/fertőző betegségek

    A járványok, fertőző betegségek miatt érzett félelem, az ellenük való küzdelem egy idős az emberiséggel.
    Nagy járványoktól ma már nem kell tartanunk, hiszen világviszonylatban is sikerrel járt a hatalmas járványokat előidéző kórokozók semlegesítése.
    A megelőzésnek az a fajta stratégiája mely a hazai járványügyi gyakorlatot jellemzi, eredményesnek tekinthető.
    Magyarországra, térségünkre leginkább a szezonális jellegű járványok, betegségek jellemzőek, melyek közül elsősorban az influenza valamint a kullancs által terjesztett fertőzések emelendők ki.

    Az influenza mivel cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés, az ellene való védekezés nem könnyű, de nagy jelentősége van a védőoltással történő megelőzésnek. A védőoltások hatalmas jelentőséggel bírnak hiszen segítségükkel a betegség elkerülhetővé válik, illetve csökken a szövődmények kialakulása.
    A hazai gyakorlatban meghatározott foglalkozáskörű, valamint krónikus betegségekben szenvedő állampolgárok térítésmentesen juthatnak védőoltáshoz.
    Az Európai Betegségmegelőző Központ tevékenysége kiemelt jelentőségű az influenza tekintetében, hiszen heti rendszerességgel nyújt tájékoztatást az Európai Uniós tagállamok részére a betegség mértékéről, terjedéséről.

    A közvéleményt napjainkban leginkább foglalkoztató, a klasszikus influenzától eltérő madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, ennek ellenére nagyon ritkán az ember is megfertőződhet és megbetegedhet. Az emberi megbetegedés csak fertőző állattal való érintkezés során alakulhat ki, ezért nagyon fontos, hogy az általános higiénés szabályok betartásán túl kerülni kell minden olyan helyet, ahol fertőzött baromfi vagy egyéb madár fordulhat elő.
    A madárinfluenza vírus elleni fellépés az állategészségügyön belül kezelendő, országosan koordinált, a társhatóságok együttműködésével végzett tevékenység. Az Európai Uniós direktívák óvatosabb, körültekintőbb rendszabályokat ajánlanak a vírus fennállásának idejére. Ehhez Magyarország is csatlakozott, illetve minden szakterület, így az Állategészségügyi Hatóság is.
    Tavasszal és a nyár beköszöntével a természetes környezetben barangoló ember ki van téve a kullancs okozta kellemetlenségeknek (csípésnek, vírusfertőzésnek). A kullancscsípés által terjesztett agyvelőgyulladás súlyos, életet veszélyeztető megbetegedés lehet, mely vírussal fertőzött kullancsok csípésével terjed. Ezen kívül egy baktérium által okozott megbetegedést is terjeszt, a Lyme-kórt. A hatékony védelmet a kullancscsípés által terjesztett betegségekre a megelőzés jelenti, amelyet időben adott védőoltással lehet biztosítani.
    Természetjárás után érdemes önvizsgálatot és állataink szőrének vizsgálatát is elvégezni, különösen tavasz kezdetekor és az ősz beköszöntével.

    A fertőző betegségek témakörén belül helyet kap a veszettség problematikája is, hiszen még mindig potenciális kockázatként kell kezelni, így Zemplénben is, a hármashatár mentén.
    Az ebek kötelező védőoltásával a kockázat némiképpen csökkent, viszont problémát jelent, hogy a macskák kötelező oltásáról még nem született rendelet, pedig ezek az állatok is veszélyforrásként tarthatók számon.
    A rókák veszettség elleni oltásában jelentős sikereket könyvelhetünk el. Kezdetben ez a tevékenység nem volt egységes, de ma már az északi szomszédainknál is körültekintő beavatkozások történnek.

    Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2001-ben indult el a rókák veszettség elleni oltása. Míg az ezt megelőző évben 79 fertőzött esetet regisztráltak (ebből 10 macska), 2004-ben már csak 7 állat hordozta magában a tüneteket.
    A statisztikai adatok tehát kedvező eredményekről tanúskodnak.

    Összességében elmondhatjuk, hogy járványügy terén az illetékes szervezetek közötti együttműködés, szakmai és nemzetközi kapcsolattartás folyamatos, megfelelő.

    Schengeni határzóna bevezetése

    Az előadók kifejtették, hogy milyen előzetes intézkedések folynak Magyarországon. Eszerint, mind a rendőrségnek, mind pedig a határőrségnek fel kell készülnie a megváltozó feladatkör ellátására, 2007. október 31.-ig. Ez alatt az idő alatt folyamatos átvilágítások lesznek az egyes parancsnokságokon, és ha minden szerv felkészül 2007. október végéig, akkor tudunk majd ebben az időpontban csatlakozni a Schengeni határzónához.

    Természetesen a rendőrségünk a külföldi rendőrségekkel ma is együtt működik Pl. kábítószer elleni küzdelemben, a prostitúció, vagy az emberkereskedelem elleni harcban. Ha bevezetésre kerül ezen zóna, akkor megszűnnek a határátkelők, és az ottani ellenőrzések, le lesznek bontva a határátkelőknél az épületek, így megállás nélkül hajthatnak tovább az autósok, ám helyette az ország mélyebb pontjaira tevődik az ellenőrzés, ami azt jelenti, hogy az ország bármely pontján ellenőrizhetik az autóinkat.
    Bármely határszakaszon ellenőrzés nélkül átléphetünk majd a másik országba, Pl. egy séta alkalmával, vagy egy folyami hajózás során.

    A rendőrség részéről azt a változást fogja hozni ezen határzóna bevezetése, hogy az utcákon hazánk rendőre egy külföldi rendőrrel együtt fog járőrözni. A másik lényeges változás pedig az, hogy a forrónyomos üldözésnek nem szab többé gátat a határ, mivel akár Szlovák területen is tovább üldözhetik a tettest majd a rendőrök.
    Előadásaik befejezésénél mindketten óva intettek a könnyelműségektől, mert így az ellenőrzés nem a határnál következik be, hanem akár több ponton is, az ország területén.

    Összegezve a nézők rengeteg hasznos, gyakorlati ismeretanyagot sajátítottak el, ha figyelemmel kísérték a műsort.



    A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lakossági fórumot szervezett:

    Ideje: 2006. április 25. (kedd) 10:00

    A fórum témái:

    A köszöntő és az előadók bemutatása után, megtartásra kerültek az előadások, a következő sorrendben:

    1. Terrortámadás/Katasztrófavédelem

    Előadó: Kohánka István pv.ezredes, Megyei Katasztrófavédelmi
    igazgató helyettes

    Az ezredes úr az előadása során ismertette a társadalom különböző rétegeit fenyegető veszély és vészhelyzeteket, így a:

    • Meteorológiai (szélvihar, jégeső)
    • Geológiai (földrengés)
    • Technikai (atomreaktor felrobbanása)
    • Társadalmi (sztájkok)

    Az ezredes úr bemutatta Magyarország térképén a potenciális veszélyzónákat, Pl: Paks, főbb gyárak, nagyobb városok és főbb infrastruktúrális pontok.
    Ezek alapján Sátoraljaújhely nem kifejezett terror célpont, ezen vidékre inkább a többi fenyegetés: geológiai, meteorológiai így az árvízi veszély a jellemző.
    Előadásában felsorolt és elemzett olyan, a napjainkban megtörtént katasztrófa, illetve terror cselekményeket, mint a Hejcei repülőgép szerencsétlenség, a Dahab-i robbantás, vagy a nagy árvízi védekezés.
    A terror veszélyének súlyának bemutatására az amerikai Word Trade Center elleni támadást mutatta be.
    Előadása során nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a terror és a kataszrófavédelemben nem csak a katonai és a félkatonai szerveknek van nagy jelentőségük, hanem a civileknek is, ezért nagyon fontos a tájékoztatásuk.


    2. Járványok megjelenése

    Előadó: Dr. Bodnár Erika Emese, városi ÁNTSZ tisztifőorvos

    A főorvos asszony előadásában az emberi vírusokat és baktériumokat mutatta be, melyek ezen időszakra és ezen éghajlatra jellemzőek, így az influenzát, illetve állandóan jelenlévő betegségeket, mint a himlő és a TBC.
    Előadásában elmondta, hogy az első tünetek után rögtön orvoshoz kell fordulni.
    Nagyon fontos az a tény, hogy az ijesztgetések ellenére, a madárinfluenza csupán állatbetegség, és nem ember betegség.
    Nagyon speciális körülmények kellenek ahhoz, hogy emberre átterjedjen (állatokkal egy légtérben élés, kézmosás állandó elhanyagolása, stb).
    Előadásában felhívta a figyelmet, az árvíz levonultával jelentkező vírusokra, amelyek fertőtlenítéssel kiküszöbölhetőek. Általánosan jellemző, hogy az általános higiénia betartásával nagyon sok betegség megelőzhető.
    Nagyon fontosnak tartotta előadásában, hogy az évszakra jellemző kullancsveszély kiküszöbölésére, hogy kirándulni könnyen áttekinthető ruhában menjünk kirándulni. Összegzésként mindenkit arra int, hogy tartsuk be az általános higiéniai szabályokat, így elkerülhetünk rengeteg betegséget.


    3. Schengeni határzóna bevezetése

    Előadók: Kovács László r. alezredes, Megyei Rendőrfőkapitányság,
    Szabó István hőr. alezredes Sátoraljaújhelyi- Kirendeltségvezető

    Az előadók a Schengeni határzóna bevezetését megelőző intézkedések (rendvédelmi szervek átvilágítása, felkészítése, jogszabályok bemutatásának) ismertetése után jellemzeték, hogy mi lesz a rendőrség, illetve a határőrség feladata a határzónához való csatlakozás után:

    Rendőrség: általánosan jellemző lesz az a tény, hogy egy magyar, és egy külföldi rendőr együtt fogja ellátni járőri feladatait. Így a sátoraljaújhelyi utakon egy szlovák és egy magyar rendőr együtt fog járőrözni. Továbbá forró nyomos üldözések alkalmával nem lesz megállító akadály a határ, tovább üldözhetik a rendőrök a bűnözőt, Szlovákiában.

    Határőrség: A határőrség feladata meg fog változni: nem határellenőrzéseket fognak végrehajtani, hanem mélységit, amely azt jelenti, hogy az ország belterületein fogják szúrópróba szerűen ellenőrizni, az elsősorban harmadik országból érkező autósokat.
    Jellemző lesz, hogy megszűnnek teljesen a határellenőrzések, és le lesznek bontva a határátkelőknél az épületek, így megállás nélkül hajthatnak tovább az autósok.

    Előadásaik befejezésénél mindketten óva intettek a könnyelműségektől, mert így az ellenőrzés nem a határnál következik be, hanem akár több ponton is, az ország területén.
    Az előadók 15-15 perces rövid előadásuk után tehették fel a jelenlévők a kérdéseiket.
    A jelenlévőket leginkább az árvíz levonultával jelentkező bacilusok és vírusok veszélyei és azok elkerülései érdekelték.
    Ezen kívül számos kérdés érkezett olyan, a Schengeni határzóna bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalók, mint Pl. erdőbeli séta közben át lehet e majd menni a szlovák oldalra, vagy sem.


    Ha a lakossági fórummal kapcsolatosan bármilyen hozzászólása, véleménye van kérjük küldje el a zrva@axelero.hu e-mail címre! A legérdekesebb véleményeket feltesszük a honlapunkra.


    A Lakossági Fórum és a Televíziós adások a Külügyminisztérium támogatásával valósultak meg.

    Vissza a főoldalra >>