A közösségi kezdeményezések és a LEADER-program

 

 

Az európai vidékfejlesztési politika születése

Az Európai Unió mezőgazdasági politikája (Közös Agrárpolitika, KAP) 1957 óta folyamatosan átalakul. Míg korábban a munkahelyek és a megfelelő mennyiségű élelmiszer biztosítása volt a fő cél, később az élelmiszeripari termékek minősége iránti igény, a környezet védelme, a vidéki táj képének és az adott vidéki térség kulturális hagyományainak, értékeinek a megőrzése került előtérbe.

 

A vidéki térségek fejlesztését célzó különféle programok a nyolcvanas évek végéig az elkülönült, ágazatonként meghatározott (mezőgazdasági, oktatási, egészségügyi, infrastrukturális, vállalkozás-fejlesztési stb.) támogatásokra összpontosítottak, és nem jelentek meg együttesen, egymást kiegészítve. Ezen országos, regionális, megyei programok keretében a helyi támogatottakat egy felülről lefelé irányuló rendszerben, az adott elképzelést környezetéből kiszakítva választották ki. A helyi fejlesztés közreműködőit sem ösztönözték arra, hogy megszerezzék mindazon készségeket, amelyek szükségesek a helyi fejlesztési elképzelések kidolgozásához és megvalósításához.

 

A kilencvenes évektől kezdve felismerték a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét, figyelembe véve a térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális adottságait is. Új fejlesztési módszereket dolgoztak ki, s a helyi közösségeket is bevonták a megoldások keresésébe. A "hagyományos" fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg az Európai Unió LEADER-programja. A rövidítés a francia elnevezés kezdőbetűiből származik "Liasion Entre Actions pour le Development de ł’Economie Rurale", amelynek magyar jelentése, szó szerinti fordításban: akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztése érdekében.

A program új alapokra helyezi a fejlesztést. A térség fejlesztési stratégiáját az abban részt vevő önkormányzatokból, a térség vállalkozásaiból és civil szerveződéseiből megalakult helyi akciócsoport állítja össze, az ott élők bevonásával. Az elkészült stratégia alapján a programot finanszírozó szervezet keretösszeget határoz meg a munkacsoport számára. A munkacsoport a rendelkezésére biztosított keretösszeg mértékéig, helyi pályáztatás útján választja ki a kedvezményezetteket az elfogadott program megvalósítása érdekében.

 

A programot jól jellemzi, hogy megvalósítása során az Európai Unió területén a LEADER első szakában - 1991-1994 között - 217 vidéki térségben 25 ezer munkahelyet teremtettek, míg a második szakaszban - 1994-1999 között - ez a szám 1000 vidéki térségben 100 ezerre tehető.

 

 

A közösségi kezdeményezések és a LEADER-program

Az Európai Unió céljainak elérése érdekében pénzügyi támogatásokat nyújt az úgynevezett Strukturális Alapok forrásaiból. Az alapok támogatási rendszere folyamatosan változik, és a módosítások előkészítése érdekében úgynevezett közösségi kezdeményezéseket hoztak létre.

A jelenlegi programozási időszakban az unió négy programot támogat. A határokon átnyúló, a nemzetek és a régiók közötti programokat az INTERREG finanszírozza, az EQUAL a munkaerőpiacon jelentkező diszkrimináció leküzdését segíti, az URBAN a válságban lévő városi területek helyi kezdeményezéseit támogatja, a vidékfejlesztési célok megvalósulását pedig a LEADER segíti elő.

 

A közösségi kezdeményezések rendszerint olyan problémák megoldását célozzák, amelyek:

-          az Európai Unió területén élő emberek nagy számát érintik,

-          kísérleti szerepet játszanak azokon a területeken, ahol a későbbiekben új megoldásokat kell találni,

-          a kísérletezés önmaga tapasztalatszerzés, amely egy hálózat kialakításával az új módszerek átadására és az együttműködésre ösztönzi a résztvevőket.

 

A vidékfejlesztés fokozatosan kulcsproblémává vált az EU-ban, amelyhez új megoldásokat kellett keresni, s ez vezetett a LEADER program elindításához.

A LEADER támogatási arányát tekintve nem nagy összegű, mivel a Strukturális Alapok mindössze     1 %-át teszi ki, jelentősége a vidékfejlesztés újszerű megközelítésében van.

 

 

A LEADER-program működése az Európai Unióban

 

1.       Fejlődési szakaszok

Az 1991-ben kísérleti jelleggel indult, és 1993-ig tartott LEADER I. program forrása 400 millió ECU volt, s elsősorban tapasztalatszerzésre volt alkalmas. 1994-1999 között a LEADER II. már bővebb forrással, mintegy 1,7 milliárd ECU-vel rendelkezett. Míg a LEADER I. a vidéki térségek fejlesztése érdekében új szemléletet honosított meg, addig a LEADER II. ezt a szemléletet kívánta elterjeszteni, népszerűbbé tenni. A 2000-től 2006-ig tartó programozási időszakra 2,02 milliárd eurót lehet felhasználni e célra. A LEADER+ célja megerősíteni, pontosítani a korábban kidolgozott vidékfejlesztési módszert.

 

2.       A vidékfejlesztés szereplőit érintő új igények

2.1.  A támogatási politika kialakítói és a végső kedvezményezettek szorosabb kapcsolata

Egy centralizált, felülről lefelé kiépülő támogatási rendszerben a döntéshozók távol vannak a kedvezményezettektől, nem ismerik jól a helyi problémákat, elképzeléseket és lehetőségeket. A vidéki térségek szükségleteit egy előre meghatározott minta szerint határozzák meg. A döntéshozatal lassú, a támogatásokat nem a pályázók számára legmegfelelőbb időben nyújtják. A LEADER-program keretében arra törekednek, hogy a döntéshozók és a pályázók között szorosabb kapcsolat alakuljon ki, és a program menedzsmentjét közvetlenül összekapcsolják a helyi szereplőkkel. Így lerövidülhet a döntéshozatalhoz szükséges idő, és lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók személyre szabott segítséget kapjanak pályázatuk elkészítéséhez.

2.2.  Kapcsolatépítés a szereplők, a tevékenységek, a szektorok és a területek között

A "klasszikus" támogatási politika alapján ágazatonként, földrajzi elhelyezkedés szerint, elkülönülten támogatták a különböző szolgáltatásokat, célcsoportokat. A LEADER-program keretében létrehozott helyi munkacsoport által - a helyi önkormányzatok, az üzleti és a civil szféra részvételével - újfajta együttműködéseket lehet ösztönözni. A helyi fejlesztés érdekében a térség komplex igényeit veszik figyelembe, s így a program módot ad a szektorok, a tevékenységek, a résztvevők és a vidéki térségek közötti tartalmas kapcsolat kialakítására.

A helyi fejlesztés általában ott a legsikeresebb, ahol annak szereplői képesek mind a személyes kapcsolatrendszer, együttműködés megteremtésére, mind pedig a komplex térségi szükségletek figyelembevételére tevékenységük során.

 

3.       Alapelvek, megoldási lehetőségek

A LEADER különböző fejlődési szakaszainak tapasztalatai alapján megfogalmazhatók mind azok az alapelvek, amelyeket a vidékfejlesztésben eredményesen lehet alkalmazni:

-          A helyi együttműködés megvalósítóinak egy olyan kis létszámú, állandó csoportjának létrehozása, amely felelős a helyi fejlesztési elképzelés kialakításáért és megvalósításáért, bevonva a helyi társadalom különböző szereplőit is.

-          A fejlesztési elképzelések meghatározásakor az adott térség központi problémájából kell kiindulni, s e köré kell csoportosítani a különféle tevékenységeket, projekteket.

-          A program nemcsak egy ágazatot érinthet, hanem többet is. Területi, és nem ágazati szemléletnek kell érvényesülnie a programok megvalósításakor, ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a tevékenységek miként kapcsolódnak egymáshoz.

-          A helyi programok európai, nemzeti és/vagy regionális források társfinanszírozásával valósulnak meg, ennek során egy keret összeg áll rendelkezésre, amelyet nem bontanak le ágazati költségvetési sorok szerint.

-          A vidéki térségek fejlesztése során nyert tapasztalatokat mások számára is hasznosíthatóvá kell tenni. Ennek érdekében létrejött a LEADER-programban résztvevő térségek európai hálózata.

 

 

Az általános alapelvek nagyfokú szabadságot biztosítanak a helyi fejlesztés szereplői számára, hiszen szabadon - anélkül, hogy ragaszkodnának a már kialakított adminisztratív határokhoz - határolhatják le működési területüket, ahol a természeti és a kulturális erőforrások szerves egységet alkotnak. Meghatározhatják a helyi munkacsoport összetételét, amely alapjában véve mindig a helyi társadalmat reprezentálja. A helyi igények és lehetőségek alapján meghatározzák a fejlesztési stratégiát, és kialakítják az ehhez szükséges pályázati rendszert.

 

Az efféle rugalmasság többfajta kedvező eredményt hozhat: erősödik a helyi identitás, helyi értékteremtő közösségek jönnek létre, kialakulnak az együttműködés és a helyi menedzsment struktúrái. Ilyen módon akár az addig "elhanyagolt", fel nem tárt helyi erőforrások, lehetőségek is megnyílhatnak, ami ösztönözheti a helyi közélet különféle szerveződéseinek létrejöttét, illetve erősítheti működésüket.

 

 

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013

A LEADER program folytatására 2007-től az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nyújt lehetőséget. A 1698/2005. EK rendelet szabályozza az EMVA-ból nyújtható támogatások felhasználását.

 

A rendelet értelmében a vidékfejlesztés támogatására irányuló célkitűzések az alábbiak:

-          A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása.

-          A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása révén.

-          Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése.

 

A fenti célkitűzések egy, az Európai Unió vidékpolitikájában tapasztalható hosszabb folyamat részei, azaz a SAPARD és az AVOP után most is látható az agrár-versenyképesség - környezetvédelem - termelésdiverzifikáció hármas tagozódása. Jelen célkitűzéseket az EMVA négy tengellyel (intézkedéscsomaggal) kívánja megvalósítani.

 

A LEADER tengely értelmében 2007-2013 között ismét lehetőség lesz alulról jövő, innovatív kezdeményezésekre építve helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására. A következő tervezési időszak LEADER programjának célkitűzései megegyeznek a jelenleg - az AVOP keretében - futó program céljaival, melyek közül a legfontosabbak a vidéki életminőség javítása, a helyi közösségek megerősítése, innovatív, a helyi sajátosságokra épülő fejlesztések támogatása.

 

Az Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok esetében a LEADER program részesedése 2,5% kell, hogy legyen a teljes agrár-vidékfejlesztési forráson belül. A jelenlegi elképzelések szerint Magyarországon a program részesedése 5% lesz, mely évente mintegy 7,5 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ez nagyságrendekkel több, mint az AVOP-ban rendelkezésre álló forrás: hét év alatt 50 milliárd forintot jelent. A LEADER program 2007-2013 közötti sikeres lebonyolítását több kapcsolódó intézkedés is segíti majd. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy képzési komponens illeszkedik majd a LEADER program megvalósításához. Az elképzelések szerint támogatni kívánják a kistérségi szintű programalkotást, mely lehetővé teszi a LEADER-ben finanszírozandó fejlesztéseken túlmenően az egyes operatív programok fejlesztéseinek egységes programokba foglalását, kistérségi szintű összehangolását.

 

A 2007-2013 közötti LEADER programban a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program 1-3. intézkedéscsoportjának valamennyi célkitűzése támogatható. Hasonlóan az AVOP LEADER+ intézkedéséhez, 2007. után is a következő tevékenységek támogathatóak a LEADER programból:

a helyi akciócsoportok vidékfejlesztési stratégiájának kidolgozása és megvalósítása; területközi együttműködések, a helyi akciócsoportok felkészítése, animálás.

A LEADER program és a LEADER helyi akciócsoportok célja a jövőben az kell, hogy legyen, hogy a LEADER forrásokon túlmenően további források lekötését tegye lehetővé az akciócsoport számára. Ezáltal a LEADER akciócsoport helyi vidékfejlesztési csoporttá alakul, s a kistérségi szintű közösségépítés és fejlesztéspolitika legerősebb struktúrájává válik.

 

[Forrás: LEADER Központ]