A közösségi kezdeményezések és a LEADER-program
Az európai vidékfejlesztési
politika születése
Az
Európai Unió mezőgazdasági politikája (Közös Agrárpolitika, KAP) 1957 óta
folyamatosan átalakul. Míg korábban a munkahelyek és a megfelelő mennyiségű
élelmiszer biztosítása volt a fő cél, később az élelmiszeripari termékek minősége
iránti igény, a környezet védelme, a vidéki táj képének és az adott vidéki
térség kulturális hagyományainak, értékeinek a megőrzése került előtérbe.
A
vidéki térségek fejlesztését célzó különféle programok a nyolcvanas évek végéig
az elkülönült, ágazatonként meghatározott (mezőgazdasági, oktatási,
egészségügyi, infrastrukturális, vállalkozás-fejlesztési stb.) támogatásokra
összpontosítottak, és nem jelentek meg együttesen, egymást kiegészítve. Ezen
országos, regionális, megyei programok keretében a helyi támogatottakat egy
felülről lefelé irányuló rendszerben, az adott elképzelést környezetéből
kiszakítva választották ki. A helyi fejlesztés közreműködőit sem ösztönözték
arra, hogy megszerezzék mindazon készségeket, amelyek szükségesek a helyi
fejlesztési elképzelések kidolgozásához és megvalósításához.
A
kilencvenes évektől kezdve felismerték a fenntartható helyi fejlődés
jelentőségét, figyelembe véve a térségek környezeti, gazdasági, szociális és
kulturális adottságait is. Új fejlesztési módszereket dolgoztak ki, s a helyi
közösségeket is bevonták a megoldások keresésébe. A "hagyományos"
fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg az Európai Unió LEADER-programja. A rövidítés a francia elnevezés
kezdőbetűiből származik "Liasion Entre Actions pour
le Development de ł’Economie
Rurale", amelynek magyar jelentése, szó szerinti
fordításban: akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztése érdekében.
A program új alapokra helyezi a
fejlesztést. A térség fejlesztési stratégiáját az abban részt vevő
önkormányzatokból, a térség vállalkozásaiból és civil szerveződéseiből
megalakult helyi akciócsoport állítja össze, az ott élők bevonásával. Az
elkészült stratégia alapján a programot finanszírozó szervezet keretösszeget
határoz meg a munkacsoport számára. A munkacsoport a rendelkezésére biztosított
keretösszeg mértékéig, helyi pályáztatás útján választja ki a
kedvezményezetteket az elfogadott program megvalósítása érdekében.
A
programot jól jellemzi, hogy megvalósítása során az Európai Unió területén a
LEADER első szakában - 1991-1994 között - 217 vidéki térségben 25 ezer
munkahelyet teremtettek, míg a második szakaszban - 1994-1999 között - ez a
szám 1000 vidéki térségben 100 ezerre tehető.
A közösségi kezdeményezések és a
LEADER-program
Az
Európai Unió céljainak elérése érdekében pénzügyi támogatásokat nyújt az
úgynevezett Strukturális Alapok forrásaiból. Az alapok támogatási rendszere
folyamatosan változik, és a módosítások előkészítése érdekében úgynevezett
közösségi kezdeményezéseket hoztak létre.
A
jelenlegi programozási időszakban az unió négy programot támogat. A határokon
átnyúló, a nemzetek és a régiók közötti programokat az INTERREG finanszírozza,
az EQUAL a munkaerőpiacon jelentkező diszkrimináció leküzdését segíti, az URBAN
a válságban lévő városi területek helyi kezdeményezéseit támogatja, a vidékfejlesztési célok megvalósulását
pedig a LEADER segíti elő.
A
közösségi kezdeményezések rendszerint olyan problémák megoldását célozzák,
amelyek:
-
az Európai Unió
területén élő emberek nagy számát érintik,
-
kísérleti
szerepet játszanak azokon a területeken, ahol a későbbiekben új megoldásokat
kell találni,
-
a kísérletezés
önmaga tapasztalatszerzés, amely egy hálózat kialakításával az új módszerek
átadására és az együttműködésre ösztönzi a résztvevőket.
A
vidékfejlesztés fokozatosan kulcsproblémává vált az EU-ban,
amelyhez új megoldásokat kellett keresni, s ez vezetett a LEADER program
elindításához.
A
LEADER támogatási arányát tekintve nem nagy összegű, mivel a Strukturális
Alapok mindössze 1 %-át teszi
ki, jelentősége a vidékfejlesztés újszerű
megközelítésében van.
A LEADER-program működése az Európai Unióban
1.
Fejlődési szakaszok
Az 1991-ben kísérleti jelleggel indult, és 1993-ig
tartott LEADER I. program forrása 400 millió ECU volt, s elsősorban
tapasztalatszerzésre volt alkalmas. 1994-1999 között a LEADER II. már bővebb
forrással, mintegy 1,7 milliárd ECU-vel
rendelkezett. Míg a LEADER I. a vidéki térségek fejlesztése érdekében új
szemléletet honosított meg, addig a LEADER II. ezt a szemléletet kívánta
elterjeszteni, népszerűbbé tenni. A 2000-től 2006-ig tartó programozási
időszakra 2,02 milliárd eurót lehet felhasználni e
célra. A LEADER+ célja megerősíteni, pontosítani a korábban kidolgozott
vidékfejlesztési módszert.
2.
A vidékfejlesztés szereplőit érintő új igények
2.1. A támogatási politika kialakítói és a végső
kedvezményezettek szorosabb kapcsolata
Egy centralizált, felülről lefelé kiépülő támogatási
rendszerben a döntéshozók távol vannak a kedvezményezettektől, nem ismerik jól
a helyi problémákat, elképzeléseket és lehetőségeket. A vidéki térségek
szükségleteit egy előre meghatározott minta szerint határozzák meg. A
döntéshozatal lassú, a támogatásokat nem a pályázók számára legmegfelelőbb
időben nyújtják. A LEADER-program keretében arra
törekednek, hogy a döntéshozók és a pályázók között
szorosabb kapcsolat alakuljon ki, és a program menedzsmentjét közvetlenül
összekapcsolják a helyi szereplőkkel. Így lerövidülhet a döntéshozatalhoz
szükséges idő, és lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók személyre szabott
segítséget kapjanak pályázatuk elkészítéséhez.
2.2. Kapcsolatépítés a szereplők, a tevékenységek, a
szektorok és a területek között
A "klasszikus" támogatási politika alapján
ágazatonként, földrajzi elhelyezkedés szerint, elkülönülten támogatták a
különböző szolgáltatásokat, célcsoportokat. A LEADER-program
keretében létrehozott helyi munkacsoport által - a helyi önkormányzatok, az
üzleti és a civil szféra részvételével - újfajta együttműködéseket lehet
ösztönözni. A helyi fejlesztés érdekében
a térség komplex igényeit veszik figyelembe, s így a program módot ad a
szektorok, a tevékenységek, a résztvevők és a vidéki térségek közötti tartalmas
kapcsolat kialakítására.
A helyi fejlesztés általában ott a legsikeresebb, ahol
annak szereplői képesek mind a személyes kapcsolatrendszer, együttműködés
megteremtésére, mind pedig a komplex térségi szükségletek figyelembevételére
tevékenységük során.
3.
Alapelvek, megoldási lehetőségek
A LEADER különböző fejlődési szakaszainak
tapasztalatai alapján megfogalmazhatók mind azok az alapelvek, amelyeket a
vidékfejlesztésben eredményesen lehet alkalmazni:
-
A helyi
együttműködés megvalósítóinak egy olyan kis létszámú, állandó csoportjának
létrehozása, amely felelős a helyi fejlesztési elképzelés kialakításáért és
megvalósításáért, bevonva a helyi társadalom különböző szereplőit is.
-
A fejlesztési
elképzelések meghatározásakor az adott térség központi problémájából kell
kiindulni, s e köré kell csoportosítani a különféle tevékenységeket,
projekteket.
-
A program nemcsak
egy ágazatot érinthet, hanem többet is. Területi, és nem ágazati szemléletnek
kell érvényesülnie a programok megvalósításakor, ezért folyamatosan figyelemmel
kell kísérni, hogy a tevékenységek miként kapcsolódnak egymáshoz.
-
A helyi programok
európai, nemzeti és/vagy regionális források társfinanszírozásával valósulnak
meg, ennek során egy keret összeg áll rendelkezésre, amelyet nem bontanak le
ágazati költségvetési sorok szerint.
-
A vidéki térségek
fejlesztése során nyert tapasztalatokat mások számára is hasznosíthatóvá kell
tenni. Ennek érdekében létrejött a LEADER-programban
résztvevő térségek európai hálózata.
Az
általános alapelvek nagyfokú szabadságot
biztosítanak a helyi fejlesztés szereplői számára, hiszen szabadon - anélkül,
hogy ragaszkodnának a már kialakított adminisztratív határokhoz - határolhatják
le működési területüket, ahol a természeti és a kulturális erőforrások szerves
egységet alkotnak. Meghatározhatják a helyi munkacsoport összetételét,
amely alapjában véve mindig a helyi társadalmat reprezentálja. A helyi igények és lehetőségek alapján
meghatározzák a fejlesztési stratégiát, és kialakítják az ehhez szükséges
pályázati rendszert.
Az
efféle rugalmasság többfajta kedvező eredményt hozhat: erősödik a helyi
identitás, helyi értékteremtő közösségek jönnek létre, kialakulnak az
együttműködés és a helyi menedzsment struktúrái. Ilyen módon akár az addig
"elhanyagolt", fel nem tárt helyi erőforrások, lehetőségek is
megnyílhatnak, ami ösztönözheti a helyi közélet különféle szerveződéseinek létrejöttét,
illetve erősítheti működésüket.
A LEADER szerepe a Nemzeti
Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013
A
LEADER program folytatására 2007-től az Európai Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nyújt lehetőséget. A 1698/2005. EK rendelet szabályozza
az EMVA-ból nyújtható támogatások felhasználását.
A
rendelet értelmében a vidékfejlesztés támogatására irányuló célkitűzések az
alábbiak:
-
A mezőgazdaság és
az erdészet versenyképességének javítása.
-
A környezet és a
vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása révén.
-
Az életminőség
javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése.
A
fenti célkitűzések egy, az Európai Unió vidékpolitikájában tapasztalható
hosszabb folyamat részei, azaz a SAPARD és az AVOP után most is látható az
agrár-versenyképesség - környezetvédelem - termelésdiverzifikáció hármas
tagozódása. Jelen célkitűzéseket az EMVA négy tengellyel (intézkedéscsomaggal)
kívánja megvalósítani.
A
LEADER tengely értelmében 2007-2013 között ismét lehetőség lesz alulról jövő,
innovatív kezdeményezésekre építve helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására
és megvalósítására. A következő tervezési időszak LEADER programjának célkitűzései megegyeznek a jelenleg - az AVOP
keretében - futó program céljaival, melyek közül a legfontosabbak a vidéki életminőség javítása, a helyi
közösségek megerősítése, innovatív, a helyi sajátosságokra épülő fejlesztések
támogatása.
Az
Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok esetében a LEADER program részesedése
2,5% kell, hogy legyen a teljes agrár-vidékfejlesztési
forráson belül. A jelenlegi elképzelések
szerint Magyarországon a program részesedése 5% lesz, mely évente mintegy 7,5 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ez
nagyságrendekkel több, mint az AVOP-ban rendelkezésre
álló forrás: hét év alatt 50 milliárd forintot jelent. A LEADER program
2007-2013 közötti sikeres lebonyolítását több kapcsolódó intézkedés is segíti
majd. Ezek közül kiemelésre érdemes, hogy képzési komponens illeszkedik majd a
LEADER program megvalósításához. Az elképzelések szerint támogatni kívánják a
kistérségi szintű programalkotást, mely lehetővé teszi a LEADER-ben
finanszírozandó fejlesztéseken túlmenően az egyes operatív programok
fejlesztéseinek egységes programokba foglalását, kistérségi szintű összehangolását.
A
2007-2013 közötti LEADER programban a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program
1-3. intézkedéscsoportjának valamennyi célkitűzése támogatható. Hasonlóan az
AVOP LEADER+ intézkedéséhez, 2007. után is a következő tevékenységek
támogathatóak a LEADER programból:
a helyi
akciócsoportok vidékfejlesztési stratégiájának kidolgozása és megvalósítása;
területközi együttműködések, a helyi akciócsoportok felkészítése, animálás.
A
LEADER program és a LEADER helyi akciócsoportok célja a jövőben az kell, hogy
legyen, hogy a LEADER forrásokon túlmenően további források
lekötését tegye lehetővé az akciócsoport számára. Ezáltal a LEADER akciócsoport
helyi vidékfejlesztési csoporttá alakul, s a kistérségi szintű közösségépítés
és fejlesztéspolitika legerősebb struktúrájává válik.
[Forrás: LEADER Központ]