Az Északi-középhegység legkeletibb és legfiatalabb vulkáni tagja az észak déli irányú Tokaji-hegység, mely valós földrajzi értelemben az Eperjes-Tokaji hegység vagy Tokaj-Eperjes-hegylánc névre hallgató vonulat déli tagja, amelyet nyugaton a Hernád, keleten a Bodrog határol.

Északi tagja az Eperjesi-hegység (Prešovský vrchy), középső tagja a Szalánci-hegység (Slanské vrchy), amelynek a déli fele Magyarország területére esik. Ezen belül helyezkedik el részben a Nagy-Milic hegycsoport, illetve a Hegyköz, melynek egy tájrészletét adja a Felső-Hegyköz.

Hegyköz történelmi központja Füzér. Füzér várát a legújabb kutatások szerint a Kompolt nemzetségbeli Vak Andronicus építtette: a felvonulási útvonalaktól távol (Hernád- és Bodrog-völgy), jól védhető, félreeső helyen, mely a Hegyközi-medence szimbolikus kezdőpontjaként integrálta a tájat, annak falvait. A Füzéri váruradalomhoz tartozó falvak jegyzéke a XIII. századtól jó megfelelést mutat a Hegyközként leírható természeti - történeti - kultúrtájjal.

A hajdani Abaúj vármegye délkeleti sarkában meghúzódó tájékot Hegyköz néven elsőként az Abaúji Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei, díjlevelei említik. Ismeri ezen elnevezést a XIX. század első felének mezőgazdasági irodalma és Abaúj vármegye első nagyobb monográfiája is. A későbbi feljegyzések is gyakran szólnak Hegyközről, amely Hollóházánál kezdődik és Vágáshutánál végződik (BALASSA, 2000).

A Nagy-Milic Natúrpark megalakulása a Felső-Hegyközhöz köthető: A Nagy-Milic hegycsoport déli oldalán, illetve annak dombvidéki előterében meghúzódó községek önkormányzatai (Hollóháza, Füzér, Pusztafalu) kezdeményezték a natúrpark gondolat életre hívását és kiteljesítését. Ehhez a kezdeményezéshez a Milic tömbjének északi oldalán elhelyezkedő szlovákiai községek (Szalánc, Szalánchuta, Szkáros, Újszállás) is csatlakoztak, majd a lista a magyar oldalról Füzérkomlós és Kéked községekkel egészült ki.

A natúrpark fogalmát a jelen hazai közgondolkozásban leginkább talán a turizmussal hozzák kapcsolatba. Ennek oka az, hogy a hazai natúrparkként jelölt egyesületek, szervezetek sok esetben az adott régió turisztikai intézményeinek gesztorálása révén alakultak meg.

A natúrpark kezdeményezések létrejöttében szerepet játszott a határmenti, illetőleg határon átnyúló együttműködés (cross border corporation) elősegítése egyaránt. Mintának nevezhető az Írottkő - Geschriebenstein osztrák-magyar határon átnyúló natúrparkban a határátlépési pontok kormányközi egyezményben történt engedélyezése és kialakítása, az ökoturizmus szervezése, az ökoturisztikai programkínálat kibővítése egyaránt.

A PHARE Közös Kisprojekt Alapjai, illetőleg a határmenti környezet- és természetvédelmi együttműködést támogató pályázati keretek lehetőséget nyújtottak arra nézve is, hogy térségi fejlesztési koncepció fogalmazódjék meg, kiegészülve az ehhez csatlakozó tervdokumentációk elkészítésével. Cél a táji/természeti értékekben gazdag Nagy-Milic-hegycsoportban és a fent nevezett községek dombvidéki előtereiben a fenntartható tájhasználat és ökoturizmus váljanak a térség meghatározó vidékfejlesztési erejévé. További célkitűzés lehetett a határon átnyúló környezetvédelmi problémák és feladatok beillesztése a Nagy-Milic-hegycsoport ökológiai egysége környezettervezési munkáiba. A munka használati értékét oly módon kívánják növelni, hogy a natúrpark kialakítás tervezésével megfogalmazódó közös feladatok és kihívások megoldását szolgáló dokumentációk legyenek kiindulási anyagai és környezetvédelmi biztosítékai a jövőben kapcsolódó beruházási pályázatoknak.

A Nagy-Milic Natúrpark önmeghatározása átfogóbb szintézist jelent, semmint egy-egy szegmens (ld. ökoturizmus) kihangsúlyozását. A genius loci által megfogalmazott célok ezen peremhelyzetbe került térség értékeinek megőrzését, a vertikális integráció több évtizedes romboló hatásainak megállítását, valamint a modernizációs kihívásoknak való megfelelést egyaránt jelentik.

A magyar szlovák határszakaszra vonatkozó KÖZÖS PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUM (2000-2006) célja a határmenti együttműködés lehetőségeit felhasználva egy olyan gazdasági-társadalmi környezet kialakítása, mely alkalmas a térség vidéki népességének megtartására. A rurális területek fejlesztési stratégiáinak kidolgozása és végrehajtása közben a fenntarthatóság eszmerendszerének érvényesülését alapvető fontosságúnak tartja.

A Nagy-Milic-hegycsoport kisebb földrajzi, ha úgy tetszik ökológiai egység. Ami egységet teremt e kérdésben a táj formavilágának: az általános és egyedi tájértékeknek karakterisztikája. Az utóvulkáni működés során keletkezett sátor formájú hegyek sajátos tájképi arculatot adnak e két országhoz tartozó hegységnek, pl. az Izra "tengerszemnek" egyedisége adja vonzerejét. Mindezek mellett számos történelmi emlékhely: Füzér vagy Szalánc vára kedvelt kirándulócélpont.

A natúrparkok, mint a tájjelleg-védelem és a fenntartható vidékfejlesztés szervezeti egységei, olyan lehetőleg nagy kiterjedésű természeti kultúrtájat jelentenek, melyek egyben mintaszerű rekreációs területként is szolgálnak. Ezek tehát azon vidékek, melyek:

• Meghatározóan sokszínűséggel, jellegzetességgel, valamint természeti és táji esztétikummal jellemezhetőek;
• Természetföldrajzi környezetük révén lehetővé teszik a hatékony és tartalmas pihenést, felüdülést;
• A terület és tájhasználatok alapelvei és célkitűzései mindezen állapotok megőrzését szolgálják.

A natúrparkot a térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezeteinek összefogásával mintegy területfejlesztési egységként teremtik. A natúrpark nem a természetvédelmi törvényben szereplő fogalom, hanem - gyakorlati és nem törvényi értelemben - területfejlesztési kategória.

Ezideig az 1996/XXI. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. és módosításai nem tartalmaznak a natúrparkra vonatkozóan semminemű fogalmat, beavatkozási típust, kialakítási szabályt, tehát a magyar területfejlesztésben ezt a fogalom nem szerepel, csupán külföldi mintára, helyi kezdeményezésekre civil szervezetek formájában jöttek létre eddig Magyarországon (SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI, 2004). A fentiek miatt hiánypótló és örömteli, hogy a 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontjában a következő definíció született a natúrpark fogalmára vonatkozóan:

Franciaországban a natúrpark definíciója a következő:

"Natúrparkként az a terület ismerhető el, amelynek az egyensúlya érzékeny, és gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkezik, amennyiben:

• A természeti és kulturális örökséget védi;
• A gazdasági és társadalmi fejlődéshez hozzájárul;
• Az elszállásolás és a lakosok illetve a látogatók informálása biztosított, továbbá;
• A tevékenységei között kísérleti projektek megvalósítása szerepel és a térség tudományos kutatását támogatják;
• 10 évre kapott státusz."

A francia natúrparkok feladatterületei:

• Természet-és tájvédelem;
• A társadalmi és a gazdaság fejlesztése, melybe beletartozik a mezőgazdaság, a halászat, a kézművesség, az örökségvédelem és a turisztikai szolgáltatások;
• A terület tudományos kutatása;
• Nevelés, képzés, információátadás;
• Kísérleti projektek;
• Falumegújítás és területi tervezés;
• A különféle tevékenységek súlya változó.

Németországban a natúrparkra vonatkozóan a következő definíció érvényes:

"Egységes módon fejlesztendő, nagy kiterjedésű területek, amelyek:

• túlnyomóan mezőgazdasági vagy természetvédelmi területek,
• táji adottságaikra köszönhetően a rekreációra különösen alkalmasak,
• a területfejlesztés alapelvei és céljai illetve a tartományi szabályozás lapján rekreációra illetve turisztikai tevékenységre alkalmasak. A rekreáció célját alkalmas módon kell megválasztani és tervezni."

A német natúrparkok feladatterületei:

• Természet-és tájvédelem;
• A törvényi szabályozás szerint további alapvető cél a pihenőterületek biztosítása és a parkot irányító szervezet fenntartása;
• Az épített és a környezeti örökség megőrzésében való közreműködés;
• A közcélú és a képzési feladatok újnak számítanak. Ezeket a natúrparkok szövetsége (VDN) 1984-ben vezette be (közli: Szörényiné Kukorelli, 2004).

Natúrpark programként Magyarországon a PHARE források támogatásával eddig a Nyugat-Dunántúl régióban Kőszegen és Kőszeg-hegyalján az Írottkő - Geschriebenstein Natúrpark, Hármashatár Natúrpark (magyar-osztrák-szlovén) és az ehhez csatlakozó Kerka-mente Natúrpark indultak el. A nyugati határszélen alakult a Soproni-hegyvidék Natúrpark. A román - magyar határszakasznál pedig a Körösök Völgye Natúrparkot alapították meg. Vértes Natúrpark az egyedülinek mondható, melyet nem határ mentén alapítottak. Az Ipoly-mente Börzsöny Natúrpark a szlovák-magyar határszakasz mentén jött létre, csakúgy mint a 2003-ban de facto megalapított Nagy-Milic Natúrpark.

A hazai natúrparkok feladatai:

Természet- és környezetvédelmi funkció: megőrzés

• Védeni és menedzselni és fejleszteni a természetet és a tájképet;
• Támogatni a fenntartható használatot és a helyi termékek marketingjét, és erősíteni a regionális identitást;
• Ösztönözni a környezet-tudatosságot a környezeti oktatás.

Rekreáció, szabadidő funkció:

• Biztosítani a rekreációt a háborítatlan tájban;
• Fenntartható turizmus, ökoturizmus megvalósítása;
• A rekreáció és a fenntartható turizmus menedzsment kialakítása;
• Ökomobilitás megszervezése (SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI, 2004).

Hollóháza, Füzér és Pusztafalu Községek Önkormányzatai természeti értékeik, történelmi múltjuk és lakosságuk fogadókészsége révén 2003. nyarán kezdeményezték a "NAGY-MILIC NATÚRPARK" életre hívását, mely kezdeményezéshez a határ szlovák oldalán Szkáros (Skároš), Szalánc (Slanec), Szalánchuta (Slanská Huta), Újszállás (Nov? Salaš) községek csatlakoztak. A 2004. évben a magyar oldalon Kéked és Füzérkomlós csatlakozott a natúrparkhoz.

A magyar oldalon készülő megalapozó dokumentációkban a natúrpark koncepció helyszínét (Hollóháza, Füzér, Füzérkomlós, Pusztafalu Kéked közigazgatási területeit) mint mikrorégiót kívánják beleágyazni, a mezo- valamint makroregionális szintekbe egyaránt.

A Tokaj-Zempléni-hegyvidék északi részén, hegygerincen húzódó államhatár Füzér hajdani községhatárában.

A vegetáció mellett a környék (milliő) természeti kultúrtáj építészeti emlékei - amely alatt nem pusztán az országos szinten jól ismertek értendőek - mint pl. Sárospatak, Füzér, Regéc, Boldogkő vára, avagy Gönc és Vizsoly községekhez kapcsolható kulturális örökségek; hanem az elnéptelenedő, stagnáló községekben található egyéb épületek, porták is lenyűgöző élményt nyújtanak a sablonosodó világ taposómalmából - ha rövid időre is - kilépni vágyó embernek.

Talán furcsának tűnhet: az erdőbényei romos patikaépület, a felsőregmeci düledező református parókia és parasztházak, az elvadult kertek, ahol a költő Nagy László "Zöld Angyala" szabadon garázdálkodik -vonzóak, akár szépek is, mert mély eredetiséggel köszöntenek. Ennek az eredetiségnek a megmentése és fenntartása fokozott prioritást élvez egy natúrpark eszmerendszerében. Ezért oly fontos a genius loci, és ezen belül a kötődés a szülőföldnek nevezett tájékhoz.

Munkánk során a peremhelyzetbe került rurális medencetáj adottságait és lehetőségeit kívánjuk felmérni, felhívni a figyelmet a veszélyeztető folyamatokra. A jövő kihívásainak való megfelelésben e kistérségnek olyan szerepkört érdemes és szabad betöltenie: mely megőrzi arculatát, biztosítja a természeti és kulturális értékvédelmet, és a helybelieknek is megteremti a megélhetés feltételeit.

A viszonylagos érintetlenség, a tekintetet felfele húzó, ámulatba ejtő látkép jó kiindulópont arra nézve, hogy a modern kor feltöltődésre vágyó embere e tájban pihenjék és emelkedjék. A hegyközi embereknek alapvető érdeke, hogy a táj eredetiségét megőrző és fenntartó példákkal másokat is erre ösztönözzenek.

A natúrpark lehetőségei:

Egy natúrpark megalakítása, illetőleg a natúrpark fogalomban megjelenő tartalmas minőségi elvárásoknak való megfelelés szándéka, és az arra tett erőfeszítések igazodnak napjaink paradigmaváltási folyamatához.

Ezen szerencsés hangsúlyeltolódás a fenntarthatóság / tartamosság fogalmát állítja előtérbe. A natúrparkon belül mindezek

• a természet és táj;
• a mezőgazdaság;
• a szabadidő, pihenés és turizmus;
• a településfejlesztés

cselekvési témakörökben jelennek meg. A natúrpark egyrészt lehetőséget nyújt kiegészítő források régióba történő bevonására, alapot teremt ezen eszközök optimális hasznosítására, valamint az innováció, kreativitás és beruházási hajlandóság emberi készségeit fejleszti (Ld. LEADER programok).

Az intézményi együttműködés, a közös natúrparki fórum az egyes "lehetőségszférák" kiteljesedése közötti harmonizációt, esetleges konfliktuskezelést; más régiók fejlesztési tapasztalatainak átvételére nyújtanak lehetőséget. Egyszóval a natúrpark modell valósággá teremtése olyan szintű párbeszédet és közös cselekvést kíván, mely a helyi érdekek összedolgozásán alapul - így teremtve meg a hatékony regionális együttműködés gondolati hátterét.

Forrás:

Nagy-Milic Natúrpark - A megőrzött értékek világa [Dr. Nyári László, 2005.]

Letölthető dokumentumok a Nagy-Milic Natúrparkról:

Nagy-Milic Natúrpark topográfiai térkép (jpg)

Nagy-Milic Natúrpark védett területek térképe (jpg)

Vissza a főoldalra >>