VÁLLALKOZÓI KÖZPONT - ZEMPLÉN EURÓPA HÁZ

Térség és Területfejlesztési Program
Zempléni Vállalkozási Övezet

A vállalkozói befektetői feltételek kialakítása egyik alapfeltétele a sikeres munkánknak, ezért fontosnak tartottuk és tartjuk a térséget érintő fejlesztési programokban való aktív előkészítő és szakmai megvalósító részvételt.

1996-tól területfejlesztési irodát működtetünk az önkormányzatok és területfejlesztési társulásaik munkájának segítésére, terület és gazdaságfejlesztési programokat, terveket dolgozunk ki és befektetés-ösztönzési tevékenységet végzünk. Gazdasági- és területfejlesztési erőfeszítéseink eredményeként térségünk szlovák és ukrán határmenti területe 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól, kijelölésre került a Zempléni Vállalkozási Övezet, melynek menedzselési feladatait is ellátjuk. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjed ki. A vállalkozási övezeti kategória ma hazánkban a legkedvezőbb támogatási és adózási feltételekkel várja a potenciális befektetőket, vállalkozókat. Szintén részt vettünk a Sátoraljaújhelyi Ipari Park megvalósításában, az ipari park cím elnyerésében, 1998-ban. A menedzselési feladatokat szervezetünk a helyi önkormányzat megbízásából 2004 februárjától látja el ismételten.

A vállalkozási övezet és az ipari park menedzser szervezeteként prezentációs anyagokat, kiadványokat, többnyelvű - magyar, angol, német - installációs anyagot, CD-ROM-ot, videofilmet készítettünk, illetve jelentettünk meg és befektetői fórumokat szervezünk. A befektetési és kooperációs összeállításunkkal célunk, hogy az övezet aktuális kínálatát bemutassuk az érdeklődőknek és kiközvetítsük a befektetési lehetőségeket az előzőekben felvázolt eszközökkel, illetve kihasználva a kiépített direkt terjesztési lehelőségeket.

Térség- és gazdaságfejlesztési tevékenységünk eredményeként az övezetben hazai és külföldi befektetők települtek meg, de számos további lehetőség kínálkozik még megvalósításra.

Zemplén Régió kistérségei és támogatási jogcímei:

További információk a kistérségekről >>

Általános információk a Zempléni Vállalkozási Övezetről:

Tisztelt Érdeklődő!
Tisztelt Befektető!

Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovák és ukrán határmenti régiója 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól [53/l998. (III. 27.) Korm. rendelet a Zempléni Vállalkozási Övezet kijelöléséről]. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjed ki.

A vállalkozási övezeti kategória ma hazánkban a legkedvezőbb támogatási feltételekkel várja a potenciális befektetőket, vállalkozókat. A vállalkozási övezet menedzser szervezeteként a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány még a létesítés évében public relations stratégiát dolgozott ki Zemplén természeti és emberalkotta adottságainak, a régió befektetési és kooperációs lehetőségeinek megismertetése szándékával.

Jelen befektetési és kooperációs összeállításunkkal célunk, hogy az övezet aktualis kínálatát bemutassuk Önöknek. Meggyőződésünk, hogy Magyarország ezen jelentős tradíciókkal, adottságokkal rendelkező régiója, az itt még rendelkezésre álló kvalifikált munkaerő, a határokon atnyúló gazdasági együttműködés kialakult gyakorlata okán is ígéretes befektetési célterületté válhat.

Alapítványunk személyes látogatások, tárgyalások megszervezésével, projektmenedzseléssel folyamatosan szolgálja a potenciális befektetők érdekeit és a Zempléni Vállalkozasi Övezet területfejlesztési programjának megvalósítását.

Juhász István
ügyvezető igazgató

Helyzetkép

A kilencvenes évek gazdasági-társadalmi változásai felerősítették az egyes régiókon, megyéken belüli különbségeket. A KSH az egész országot lefedő statisztikai kistérségi rendszert alakított ki. A körzetek kialakításánál a települések között meglévő munkaerővonzási, közlekedési és egyéb ellátási kapcsolatokat vették figyelembe.

A Magyar Kormány ezen statisztikai rendszerre alapozva jelölte meg a területfejlesztési rendszerben támogatásra jogosult kistérségeket, összhangban az Európai Unióban (NUTS III.) használatos mutatókkal. Zemplén térségben öt statisztikai kistérség található az alábbi táblázat szerinti lehatárolásban, melyek mindegyike kiemelt területfejlesztési támogatásokra tarthat számot.

A kormányrendelet alapján megállapítható, hogy a vállalkozási övezet statisztikai vonzáskörzetei elmaradott térségek, a sátoraljaújhelyi vonzáskörzet kivételével a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei és mindenütt tartósan magas munkanélküliség a jellemző.
A régió gazdaságát a kilencvenes években erőteljes visszaesés jellemezte. Okai között említhető a borsodi iparvidék acéliparának, gépiparának válsága melynek következtében az ingázók nagy száma munkanélkülivé vált. A helyi gépipari vállalatok és beszállítóik a KGST piac összeomlása miatt kerültek válsághelyzetbe, felszámolásra, vagy privatizáció utáni termelés-racionalizálásra Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen. A mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen adottságú dombvidéki, belvizes területeken szintén a gazdasági visszaesés problémáival küzdött, amit a kárpótlás, szövetkezetek törvényi átalakítása tovább erősített.

A Tokaj-hegyaljai bortermelés válságát a nagymennyiségű szovjet export drasztikus visszaesése idézte elő, s jelenleg is túltermelési problémák jellemzik a borvidéket. Az egész térségre a húsz százalék körüli regisztrált munkanélküliség a jellemző, ami a valóságban a korengedményes-, előnyugdíj, gyakori leszázalékolás okán, illetve a munkanélküli ellátásból való kikerülés folytán ténylegesen több mint duplájára tehető.

A gazdasági válság, az elszigeteltség egy folyamatos elvándorlást indukált a térségben, s félő, hogy az elnéptelenedés az idegenforgalom fékezője is lehet, amennyiben a falusi-vidéki ellátás, vendéglátás a helyi lakosság kis száma miatt visszafejlődik.

Kedvező jelenségek is megnyilvánulnak a térség társadalmi-gazdasági életében: a privatizáció és zöldmezős beruházások révén európai és amerikai befektetők tulajdonába került üzemek a helyi erőforrásokra épülve biztosítják régiónk reintegrációját a fejlett országok körébe. A privatizáció származékos előnye, hogy a térségi érdekeltségekkel rendelkező külföldiek - megismerve a régió turisztikai lehetőségeit - ismerőseikkel együtt visszatérő vendégeivé válnak Zemplénnek.
A belföldi turizmus fellendülésének is kezdeti tanújeleit tapasztalhatjuk, s ez azért fontos körülmény, mert színvonalas belföldi turizmus nélkül nem beszélhetünk idegenforgalmi fejlesztésről.
Speciális turisztikai forma a konferencia és termálturizmus, vadászturizmus kombinációja Sátoraljaújhely és Sárospatak városokban.

Szintén pozitív körülmény, hogy Zemplénben a természeti kincsek viszonylag bőségben állnak rendelkezésre, ami a gazdasági fejlődés lehetőségét hordozza.

Kedvező tendencia jellemzi a térség infrastruktúráját is. A telekommunikáció hálózatának kiépítése lehetővé teszi az ISDN és mobil szolgáltatások igénybevételét, az INTERNET DSL és RadioNET alapú hozzáférést is.
A gázszolgáltatásban fokozatosan a helyi igényekhez igazodóan kiépítésre került a szinte teljes hálózat. Az ivóvízellátás a térségben általánosan megoldott, viszont szennyvízcsatornák jelenleg csak a kisebb területen vannak kiépítve.
A közlekedési infrastruktúrában is kedvező fejlemények tanúi lehetünk: a térség megközelíthetőségét javította a Felső-Tisza vidékén Cigándnál a Tisza-híd megépítése, a Hegyköz északi részének (Hollóháza) közúti összekapcsolása Kékeden keresztül a Hernád völgyével, a 3-as számú főközlekedési úttal, valamit az M3-M30 autópálya kiépítése Miskolc-Nyíregyháza irányában.
A vasúti közlekedés neuralgikus pontja a Mezőzombor-Sátoraljaújhely pályaszakasz villamosításának hiánya, mely a közlekedő vonatok menetidejét (mozdonycsere) megnöveli. Ugyanakkor e területen is eredmény, hogy napi három InterCity járatpár került beállításra a vasútvonalon, közvetlen összeköttetéssel Budapestre.

A térség jobb elérhetőségét szolgálja a Sárospatak határában kialakítás alatt lévő időszakosan üzemelő füves repülőtér, melynek kifutópályája és hangár épülete elkészült, s megfelelő időjárási viszonyok mellett alkalmas négyüléses sportrepülőgépek le- és felszállására (vadászati turizmus).

A térség gazdasági fejlődését szolgálja a Zempléni Vállalkozási Övezeti program, mely a térség Sárospataki, Sátoraljaújhelyi és Bodrogközi statisztikai körzeteire terjed ki.

Zempléni Vállalkozási Övezet kistérségei és támogatási jogcímei:

Az övezet fejlesztési programja a II. NFT tükrében >>

Befektetési kedvezmények

• Állami támogatások, központi célelőirányzatok, alapok:
  - Vissza nem térítendő/visszatérítendő támogatások plusz támogatási százalék elérhetősége, kedvezményes kölcsönök.
• Regionális és Megyei Területfejlesztési Tanácsok pályázati rendszere:
  - Vissza nem térítendő/visszatérítendő támogatások plusz támogatási százalék elérhetősége.
• Hosszúlejáratú kedvezményes fejlesztési hitelek, konstrukciók.

Területfejlesztést érintő fontosabb jogszabályok >>
További információk a vállalkozási övezetről >>